A radiesztézia egy ősi, tapasztalatokon alapuló tudomány, melynek számos ága végigkísérte az emberiséget történelme során. Kezdetben, főleg víz keresésére használt módszer volt, melyet később sikeresen alkalmaztak különböző ércek és ásványok, majd eltűnt tárgyak, sőt személyek felkutatásában is. Az egyház (természetesen) ördögi tevékenységként tartotta számon, mégis e tudomány alapjait leíró leismertebb „szakemberek” szerzetesek voltak. Magát a radiesztézia elnevezést is egy francia szerzetes, Bouly atya alkotta meg a radius - sugár és aisthesis - érzékelés szavakból.  

A módszer lényege, hogy egy egyszerű kézi eszköz (inga, vessző, pálca) segítségével és az ember egyik különleges érzékét kihasználva, anyagok, tárgyak illetve személyek, helyzetét és számos tulajdonságát is meg lehet határozni.

Tudományos bizonyítással, mérőeszközök megalkotásával már sokan próbálnak és foglalkoznak ma is. Sajnos a tudomány számára, a 95-98% gyakorlati eredményt produkáló módszer mindaddig nem elfogadható, míg az műszerrel nem mérhető és bizonyítható.

A radiesztéziának az egészség megőrzésében, gyógyításban is jelentős szerepe van. Egyrészt a betegségek diagnosztizálásában a szervezet energetikai szintjének – az esetleges energia hiányok – vizsgálatában, másrészt a szervezet megbetegítő un. geopatogén energia sávok, sugárzások meghatározásával és elkerülésével megelőzhető a betegségek kialakulása. Tapasztalatok alapján a betegségek 60-70%-a visszavezethető a káros földsugárzások hatására!

A káros földsugárzások környezetünkbe mindenhol megtalálhatóak és napi tevékenységünk során számtalanszor áthaladunk rajtuk. Szervezetünk ebben a környezetben fejlődött ki és megszokta jelenlétüket, ezért káros, megbetegítő hatásuk csak akkor jelentkezik, ha naponta 5-6 órát folyamatosan ilyen sávban töltünk. Ez általában a fekvőhely, vagy az asztalhoz kötött munkahely. Alvás során a szervezet pihen, energetikailag töltődik és regenerálódik. A földsugárzások ezt a folyamatot gátolják, károsítják a szervezet energia burkát (az aurát), megzavarják a csakrák működését. Amennyiben ez a hatás huzamosabb ideig éri a szervezetet, a külső energiaburok károsodását követően az érintett szervek működésében is  zavar keletkezik és kialakul a betegség. Civilizációs ártalomként megjelent a korszerű híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai és fejlett irodai eszközök ún. „elektroszmog” hatása, mely a szervezet számára egy új, eddig ismeretlen terhelést jelent.